Az igazolt HPV-pozitív esetek 20%-ában indulnak el kóros folyamatok, és kb 1%-ukból alakul ki méhnyakrák. A méhnyakat két sejttípus alkotja: laphámsejtek, melyek a méhnyak felszínén találhatók, és a hengerhámsejtek, melyek a nyakcsatornát bélelik. A laphámsejtek daganatos elváltozása felelős a méhnyakrákok 85-90%-áért, ilyen esetekben laphámrák alakul ki. A maradék 10-15%-ban a mirigyhámsejtekből indul ki a daganat, és mirigyrákot találunk.
Ha nem negatív a rákszűrés lelete, hajlamosak vagyunk rögtön pánikba esni, főleg, mivel laikusok számára nehezen értelmezhető a leleten szereplő rengeteg rövidítés és latin szó. Szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a páciensek számára a lelet értelmezésében.
A rákszűrés során napjainkban a Bethesda-klasszifikációt használjuk. Ez a rendszer megmutatja, hogy melyik sejttípusból indul ki az elváltozás, és hogy milyen súlyosságú.
A következő eltéréseket láthatjuk a leleten:
ASC-bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek
- ASC-US, ezt gyakran okozhatja gyulladás is
- ASC-H, ilyenkor a súlyosabb fokú eltérés nem zárható ki
SIL – laphámbeli elváltozások
- LSIL – enyhén atípusos sejtek
- HSIL – súlyosan atípusos sejtek
AGC – kóros mirigyhámsejtek
Ezek mellett még találkozhatunk a CIN I., II., III. rövidítésekkel, melyek azt mutatják, hogy az atípusos sejtek a méhnyak hámjának mekkora részét érintik. A méhnyak sejtjeinek rendellenes fejlődése alapján enyhe (CIN I.), mérsékelt (CIN II.) és súlyos (CIN III.) fokozatokat különböztetünk meg. A CIN I. elváltozás még nem tekinthető a méhnyakrák megelőző állapotnak, de fokozott ellenőrzés indokolt. A CIN II. és CIN III. rákmegelőző állapot.
A leleten megjelölik, amennyiben a keneten a hüvely fertőzésére utaló jelet látnak, legyen szó gombás, bakteriális, virális vagy protozoon okozta gyulladásról. Ezen túl reakítv és reparatív jelek jelenlétéről is nyilatkozik a patológus, melyeket okozhat gyulladás, menopausa, vagy sugárhatás is. A hyperkeratosis, parakeratosis és metaplasia kifejezések ijesztően hangozhatnak, de nem jelentenek kóros eltérést, legtöbbször gyulladás okozta elváltozások.
Amennyiben a rákszűrés során bármilyen jellegű eltérés esetén elengedhetetlen, hogy a páciens konzultáljon a nőgyógyászával a további teendőkről, mert azt több tényező is befolyásolja a páciens életkorától kezdve a kórelőzményén át a pontos diagnózisig.
Általánosságban elmondható, hogy ASC-US illetve LSIL elváltozások esetén csupán HPV-tipizálás és szoros utánkövetés szükséges, míg ASC-H, HSIL, és AGC-NOS esetén műtéti beavatkozás javasolt.
Többet szeretnél tudni a HPV-ről? Foglalj hozzánk időpontot konzultációra vagy HPV szűrésre!