A legalább évente javasolt nőgyógyászati szűrővizsgálat során méhnyakrákszűrést végzünk, illetve nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahangvizsgálat történik az esetleges nőgyógyászati eltérések diagnosztizálása érdekében. A méhnyakrák mielőbbi felfedezése céljából a vizsgálat HPV-szűréssel kiegészíthető, melynek segítségével még a sejtekben bekövetkező elváltozásokat megelőzően, a daganatot okozó HPV (Humán Papillóma Vírus) vírus jelenléte igazolható. Rendelőnkben elérhető a méhnyakrákszűrés mellett további szexuális úton terjedő betegségek, fertőzések szűrése is.
Kinek javasoljuk a méhnyakrák szűrését?
21 éves kor felett évente javasolt nőgyógyászati szűrővizsgálat panaszmentes nőknél. A méhnyakrákot szinte kizárólag a HPV fertőzés okozza, mely szexuális úton terjed, ezért aki még nem él nemi életet, azoknál panaszmentes esetekben nem szükséges a szűrés.
Hogy történik a méhnyakrákszűrés?
A vizsgálat során a páciens a nőgyógyászati vizsgálószékben foglal helyet. Először a külső nemi szervek áttekintése történik, majd egy egyszerhasználatos hüvelytükröt (hétköznapi nevén kacsa) helyezünk a hüvelybe, ennek segítségével látótérbe hozva a méhnyakat, a hüvelyfalakat és a hüvelyboltozatot. Egy puha, keféhez hasonlító eszköz segítségével mintát veszünk a méhnyakból és a hüvelyboltozatról. A hüvelytükör eltávolítását követően úgynevezett bimanuális vizsgálatot végzünk, mely során az orvos két ujját óvatosan a hüvelybe vezeti, a másik kezét pedig az alhasra helyezi, és a két keze segítségével áttapintja a kismedencét. Ezt követően hüvelyi ultrahangvizsgálatot végzünk, mely során részletesen áttekintjük a méhet és a méhnyakat, a petefészkeket, és az egész kismedencét. A mintavétel nem fájdalmas, a hüvelytükör behelyezésekor, illetve a mintavételkor érezhető kisebb kellemetlenség, esetleg enyhe alhasi görcs. Amennyiben a vizsgálat bármely része közben fájdalmat érez a páciens, ezt azonnal jelezze a vizsgáló orvos felé, mert ez egy fontos információ lehet a vizsgálat szempontjából.
Mit kell tudni a HPV-ről?
A HPV a Humán Papillóma Vírus rövidítése. Ez a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, és ez a vírus felelős a méhnyakrákok 99,7%-ért. Legtöbbször szexuális úton terjed, de egyéb testi kontaktus során is fertőzhet, amennyiben megsérül a bőr vagy a nyálkahártya. A szexuális életet élő nők 100%-a átesik HPV fertőzésen az élete során. Szerencsére egészséges, jól működő immunrendszer esetén a vírus mindenféle gyógykezelés nélkül gyógyul, ám ha valami legyengíti az immunrendszert (pl. dohányzás, stressz, egyéb fertőzések, krónikus betegség), akkor a vírus tartósan a sejtekben maradhat és betegséget okozhat.
Több, mint 200 féle HPV vírust ismerünk, ezek közül kb 50 okoz betegséget a nemi szerveken. Ezeket két csoportra szoktuk osztani: alacsony és magas rizikójú HPV-típusokra. Az alacsony rizikójú HPV-k csoportjába tartozók szemölcsöket, latinul condylomákat okoznak. Ezek előfordulhatnak a külső nemi szerveken, a végbéltájékon, a hüvelyben és a méhnyakon is. A magas rizikójú típusok állhatnak a méhnyakdaganatok kialakulása mögött.
Mi az a bakteriális vaginózis?
A bakteriális vaginosis során kórokozó baktériumok gyulladásos állapotot hoznak létre a hüvelyben, mely megnövekedett mennyiségű, kellemetlen szagú hüvelyfolyással jár. Ez az állapot majdnem minden harmadik nőt érint élete során, de sajnos továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi áll a hátterében. A klasszikus elmélet szerint akkor alakul ki, amikor a hüvelyflórában megbomlik az egyensúly, a „jó baktériumok”, azaz a Lactobacillusok száma lecsökken, az egyébként csak csekély számban jelenlévő „rossz” baktériumok számára pedig így lehetőség nyílik a szaporodásra. Egy 2025-ben megjelent tanulmány viszont felvetette, hogy mégis szexuális úton terjedő betegségről van szó, ugyanis azt találták, ha az állandó férfi partnerek is részesültek kezelésben, sokkal ritkábban fordult elő visszaesés, ezért krónikusan visszatérő esetekben megfontolandó a partner kezelése is. A kezelést megnehezíti az is, hogy itt nem azonosítható egy konkrét kórokozó, hanem több baktérium is okozhatja a kórképet. A kezelés azonban nem csak a kellemetlen tünetek miatt fontos, hanem azért is, mert felszálló fertőzésként kismedencei gyulladást okozhat, várandósoknál pedig növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát.
Mit kell tudni a szexuális úton terjedő betegségekről?
Az STD a „sexually transmitted diseases”, azaz szexuális úton terjedő betegségek rövidítése. Nők esetében ezek a fertőzések gyakran tünetmentesek, ám hosszú távon a belső nemi szervekben hegesedést és összenövéseket, és ezáltal meddőséget okozhatnak.
Milyen kórokozókat szűrünk?
- Chlamydia trachomatis
- Neisseria gonorrhoeae
- Mycoplasma genitalium
- Mycoplasma hominis
- Ureaplasma urealyticum
- Trichomonas vaginalis
- Gardnerella vaginalis
- Atopobium vaginae
- Sarjadzó gombák
- Aerob baktériumok
- HPV
Mire figyelj szűrés előtt?
Az időpontegyeztetés során fontos tényező a fertőzések úgynevezett ablakperiódusa. Ez azt az időszakot jelöli, amikor a fertőzés még túl friss ahhoz, hogy kimutatható legyen. Amennyiben ennél korábban történik a mintavétel álnegatív eredményt kaphatunk. Ez az idő kórokozónként eltérő, pár példa:
- Gonorrhoea 2-5 nap
- Chlamydia 2 hét
- Szifilisz 4-5 hét
- HPV 1 hónap
Hüvelyi úton történő mintavétel esetén pár dologra érdemes figyelni annak érdekében, hogy elkerüljük az álnegatív eredményt:
- a mintavétel menstruáció alatt nem lehetséges
- a vizsgálatot megelőző 3 napban a közösülés kerülendő
- a mintavétel előtti egy hétben semmilyen kúp, krém vagy kenőcs használata illetve a hüvelyöblítés sem javasolt
- antibiotikumok és gombaölő szerek szedése szintén ellenjavallt a vizsgálat előtti héten
Kinek javasoljuk az STD szűrést?
Az STD szűrést az alábbi esetekben javasoljuk:
- Új kapcsolatban az első együttlét előtt (mindkét félnek)
- Új partnerrel óvszer nélküli együttlétet követően
- Alhasi fájdalom diagnosztikájának részeként
- Gyermekvállalás előtt (mindkét félnek)
- Meddőségi kivizsgálás részeként
Rendszeres HPV szűrés minden szexuális életet élő nő számára javasolt. A méhnyakrák kialakulása során az első lépés a HPV fertőzés. Nem minden HPV fertőzés okoz daganatot, de vírusfertőzés nélkül nem alakul ki méhnyakrák. Ha kimutatjuk a vírust, és meghatározzuk, hogy az a magas kockázatú csoportba tartozik, akkor lehetőségünk nyílik ezeknek a pácienseknek a szorosabb követésére, és így időben észlelhetjük, ha az immunrendszer nem tudja legyőzni a fertőzést, vagy sejtszintű elváltozás (úgynevezett rákmegelőző állapot) alakul ki, és időben beavatkozhatunk.
Mi történik a szűrés, vizsgálat alatt?
A szűrések során a páciens a nőgyógyászati vizsgálószékben foglal helyet. Először a külső nemi szervek áttekintése történik, majd egy egyszerhasználatos hüvelytükröt (hétköznapi nevén kacsa) helyezünk a hüvelybe, ennek segítségével látótérbe hozva a méhnyakat, a hüvelyfalakat és a hüvelyboltozatot.
A méhnyakrákszűrés esetén egy puha, keféhez hasonlító eszköz segítségével mintát veszünk a méhnyakból és a hüvelyboltozatról. A hüvelytükör eltávolítását követően úgynevezett bimanuális vizsgálatot végzünk, mely során az orvos két ujját óvatosan a hüvelybe vezeti, a másik kezét pedig az alhasra helyezi, és a két keze segítségével áttapintja a kismedencét. Ezt követően hüvelyi ultrahangvizsgálatot végzünk, mely során részletesen áttekintjük a méhet és a méhnyakat, a petefészkeket, és az egész kismedencét.
A HPV és szexuális úton terjedő szűrések vizsgálata során szintén hüvelytükröt (hétköznapi nevén kacsát) helyezünk a hüvelybe, és látótérbe hozzuk a méhnyakat, majd egy speciális pálcával mintát veszünk a méhnyak és a hüvely területéről. Ezután a hüvelytükröt eltávolítjuk. A szűrés kórokozótól függően többféle módszerrel lehetséges, esetenként szükség lehet több módszer kombinálására is. Egyes mikróbáknál egy egyszerű vérvétel is elégséges, ilyenek például a HIV, a herpes vírusok és a szifilisz. Más esetekben a nemi szervről vett mintából történik a kórokozó örökítőanyagának kimutatása, mint többek között mycoplasma, ureaplasma, gonorrhoea, chlamydia és HPV esetében. A mintavétel a hüvely, illetve a méhnyak területéről történik, esetleg a szeméremtestről.
A mintavétel nem fájdalmas, a hüvelytükör behelyezésekor, illetve a mintavételkor érezhető kisebb kellemetlenség, esetleg enyhe alhasi görcs. Amennyiben a vizsgálat bármely része közben fájdalmat érez a páciens, ezt azonnal jelezze a vizsgáló orvos felé, mert ez egy fontos információ lehet a vizsgálat szempontjából.
Mire számíthatsz a vizsgálat után?
A mintavételt követően minimális pecsételő vérzés előfordulhat, mely pár órán belül magától elmúlik.
