A méhnyakrákok közel 100%-át HPV vírus okozza. Daganatot az úgynevezett magas kockázatú HPV vírusok tudnak okozni. Szerencsére legtöbbször az immunrendszer egyedül is képes legyőzni a vírust, azonban előfordul, hogy a vírus évekig a sejtekben marad, és a sejtek daganatos elváltozását okozza. A fertőzést követően átlagosan 10 év telik el, mire a daganat kialakul.
Cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy mit tehetünk azért, hogy minél kisebb eséllyel fertőződjünk meg a HPV vírussal. Azonban néha a legnagyobb igyekezetünk ellenére is elkapjuk a vírust. A jó hír az, hogy az igazolt HPV-pozitív esetek csak mintegy 20%-ában indulnak el kóros folyamatok, és kb 1%-ukból alakul ki méhnyakrák. A rendszeres rákszűrés segítségével ezt a 20%-ot ismerhetjük fel időben, és léphetünk közbe mielőtt daganat alakulna ki.
Magyarországon a szakmai ajánlás alapján azt a protokollt alkalmazzuk, hogy a szűrés első lépéseként hagyományos rákszűrés (citológiai mintavétel) történik, mely a HPV vírus hatására kórosan átalakult sejteket mutatja ki. Amennyiben a szűrés eredményében eltérés van, akkor következő lépés a HPV-teszt elvégzése. Ha ez pozitív, akkor ma már van egy harmadik lehetőség, az ún. Cintec-vizsgálat. Ennek alkalmával két speciális fehérjének a jelenlétét vizsgálják. Ha ez a két fehérje egyidejűleg kimutatható, akkor a sejteltérések már egy olyan aktív fázisban vannak, amelyben nagyon valószínű a rákmegelőző állapot lehetősége.
Amennyiben a citológiai mintavétel mellett rögtön a magas kockázatú HPV vírus jelenlétét is szűrjük, akkor még azelőtt azonosíthatjuk a magasabb rizikójú pácienseket, hogy kialakulna a kóros eltérés a sejtekben, és náluk gyakrabban végezhetünk rákszűrést.
A rendszeres szűrés segítségével esélyt kapunk arra, hogy megelőzhessük a méhnyakrák kialakulását, és ne legyen szükség kiterjedt daganatsebészeti műtétek és sugárterápia alkalmazására.
Többet szeretnél tudni a HPV-ről? Foglalj hozzánk időpontot konzultációra vagy HPV szűrésre!
